|
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled, oh boldog Szerelem érzése?
Tenger, melyet ezer szélvész mérge hánya,
Melynek meg nem szűnik háborgó küzdése.
India kincsével légyen tömve tárod,
S Caesar dicsősége ragyogjon fejeden:
Mit ér? vágyásidnak végét nem találod,
S nem lel szíved tárgyat, hol megelégedjen.
De te, édes érzés, egek szent magzatja!
Az emberi lelket bétöltöd egészen,
Bájodnak ereje az égbe ragadja:
S a halandó porból egy félisten lészen.
Te a szerencsének játékát neveted,
Mert hatalma néked semmit nem ád s nem árt;
A nagyság álképét mint bábot elveted,
S nem szab semmi földi erő néked határt.
Mosolyogva rohansz te habnak és lángnak:
Meg nem rémít ég, föld reád rohanása.
Te a bús koporsót menyasszonyi ágynak
Nézed, s elenyészik rettenetes váza.
Te a szegénységnek mohos kalyibáját
Márványpalotává tudod változtatni,
S mezei gyümölccsel rakott asztalkáját
A mennyei nektárillatban usztatni.
Tegyen mást boldoggá a sors csalfa kénye:
Nékem te légy dajkám s ápolóm, Szerelem!
Zöld myrtuskoszorúd pályám szép reménye,
S könnyel ázott kendőd légyen szemfödelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Édes érzés
Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Magyar költő a XVI. században
Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél;...
» Sohasem
Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» Az Ő képe
Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény orozva...
» Dalomhoz
Tarka lepkeként dalom
Hogyha útra kél,
Szégyenl...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» A holdhoz
Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Zenit
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
|
