|
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A láthatárt új hajnal fogja át.
Pirúl az ég s az ébredő, setét föld
Boldog sejtésben sírja harmatát.
Mikor rám néztél, mélyen elpirultál,
Míg szép fejed szelíden meghajolt.
Ó kedvesem! E bűbájos pirosság
Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt!
Ha gondolok rá, nedvesűl az arcom.
Halk permetegként hull a könny oda.
Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő
Boldogságomnak csendes harmata.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kérdezd: szeretlek-e?
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én,...
» Levél
Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» Készség
Mondd: bősz vadakkal küzdjek rengetegben,
Vagy...
» A bátortalan szerelem
Búsan rejti bánatos szivében
Lángszerelmét a hű...
» Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» Minden ágon, minden bokron...
Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
|
