|
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A láthatárt új hajnal fogja át.
Pirúl az ég s az ébredő, setét föld
Boldog sejtésben sírja harmatát.
Mikor rám néztél, mélyen elpirultál,
Míg szép fejed szelíden meghajolt.
Ó kedvesem! E bűbájos pirosság
Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt!
Ha gondolok rá, nedvesűl az arcom.
Halk permetegként hull a könny oda.
Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő
Boldogságomnak csendes harmata.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes Ének
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Minden ágon, minden bokron...
Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
» Örök szépség
Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Tele van a kert virággal...
Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
» Vasuti történet
Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» Olvadó jégvirág
Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a...
|
