|
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat, Budapest nevet
S a vén Lánchíd dalolni hall
Uj éneket.
És zsongva jár a forró forgatag,
Észbontó vállak bársonya vakít.
Úgy érzem, hogy nem találtam
Itt valakit.
Láttam sokszor, szemébe néztem.
Lehet, mosolygott ő is keveset.
Mégis ma, hogy nem volt itten,
Oly jól esett.
Cicomás nagy vásáros bódé,
Veri a dobot a bohócsereg.
Heje-huja - és a könnyem
Mégis pereg.
Ki ad többet? te, vagy ez, amaz?
Csengő sárarany, kegyetlen nagyúr,
Felűl eddig te maradtál -
És én alul.
Szóljak? mégse, kinek beszélnék?
Még porba nyűgöz gúny, kor, hatalom.
Fog hallani más dalt a Lánchíd
Egy szép napon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Első szerelem
Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» A bokréta elhervadott
A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» Kuporogva
Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol...
» Pórleány
Tölgy alatt a dombon ültem,
Nyilt daloskönyv...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» Az Ő képe
Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény orozva...
» Róza emléke
Itt legszomorúbb az ősz arcának hervadása:
Level...
» Elment megint
Elment régen.
S én menni, menni hagytam.
Elenge...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» Hópelyhek
I.
Láttad a vágy tűzét szememben.
Láttál egy...
» Gliczerához
Ammint barna szemöldökit
Dámonnak, Gliczerám!...
» Ajánlás
Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted...
» A végén
Szótlanul nézlek és nem érzek semmit,
várok...
|
