|
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat, Budapest nevet
S a vén Lánchíd dalolni hall
Uj éneket.
És zsongva jár a forró forgatag,
Észbontó vállak bársonya vakít.
Úgy érzem, hogy nem találtam
Itt valakit.
Láttam sokszor, szemébe néztem.
Lehet, mosolygott ő is keveset.
Mégis ma, hogy nem volt itten,
Oly jól esett.
Cicomás nagy vásáros bódé,
Veri a dobot a bohócsereg.
Heje-huja - és a könnyem
Mégis pereg.
Ki ad többet? te, vagy ez, amaz?
Csengő sárarany, kegyetlen nagyúr,
Felűl eddig te maradtál -
És én alul.
Szóljak? mégse, kinek beszélnék?
Még porba nyűgöz gúny, kor, hatalom.
Fog hallani más dalt a Lánchíd
Egy szép napon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gyakran jelensz meg álmaimban
Gyakran jelensz meg álmaimban,
Hidegen,...
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
» Levél
Ha ez a levelem megérkezik,
Édesem, gondolj rám...
» Sonett - egy sanszonett-ről
Olyan a szoknyád, mint nyiló virág,
És minden...
» Aranypénz-térdű szerető
Aranypénz-térdű szerető,
muzsikás, lángsisakos,
...
» Klaviromhoz
Hozzád jövök, ha az öröm
Könnyeket rejt...
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» Örömöm és örömöd
Örömöm és örömöd
mint két hó-angyal...
» Két boldog ember
Üde harangszó simul az erdőn:
Vig kacagása...
» Fohász örök szerelemért
Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» Ölelés
Hol rejtezkedett ez a mozdulat,
ez amphorásan...
|
