|
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat, Budapest nevet
S a vén Lánchíd dalolni hall
Uj éneket.
És zsongva jár a forró forgatag,
Észbontó vállak bársonya vakít.
Úgy érzem, hogy nem találtam
Itt valakit.
Láttam sokszor, szemébe néztem.
Lehet, mosolygott ő is keveset.
Mégis ma, hogy nem volt itten,
Oly jól esett.
Cicomás nagy vásáros bódé,
Veri a dobot a bohócsereg.
Heje-huja - és a könnyem
Mégis pereg.
Ki ad többet? te, vagy ez, amaz?
Csengő sárarany, kegyetlen nagyúr,
Felűl eddig te maradtál -
És én alul.
Szóljak? mégse, kinek beszélnék?
Még porba nyűgöz gúny, kor, hatalom.
Fog hallani más dalt a Lánchíd
Egy szép napon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A mindenség szerelme
Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Gyere hozzám
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg...
» Atrium mortis
Az emberélet útjának felén
az a vadon mögöttem...
» Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én...
» Lelkeknek egyessége
Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy...
» Első szerelem
Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» Látogatók
A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» Megint tavasz...
Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben...
» Zikcene, zakcene, satöbbi
Rossz szívem és százszor rossz vérem
Dobog,...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» A boldogság titka
Ha életem csordultig tele rosszal:
boldogságom...
» Háromsorok
Úgy szeretem az asszonyt és a lányt,
Ha karcsu,...
» Ballada
Olyan bolondos egy történet:
Szegény fiúról,...
|
