|
Az első versem rossz és hosszú volt,
s tőlem egy holdas éjet elrabolt.
De benne állt, hogy arca gyönge rózsa,
haja arany, s a szeme kék írisz.
Nem akadt lap, mely kinyomtatta volna,
de nékem tetszett, s tetszett néki is.
Hogy elolvastam ott a kis-szobában,
ő piros volt, s én meghatott.
A kanári is fenn a kalitkában
kidugta orrát, s hallgatott.
- Köszönöm, - így szólt Vilma végül,
- gyönyörűszép e költemény:
hadd tegyem el örök emlékül!
- Elteheti, - feleltem én.
És ő az írást összehajtva
keblébe rejté gondosan,
aztán a karját nyakamba fonta,
s megcsókolt forrón, hosszasan.
Azóta írtam sok jobb verset,
- közölte néha tíz lap is,
de én azt tartom, s mondja Vilma is,
hogy az az első, bár senkinek se tetszett,
az volt a legszebb!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várlak
Éjfél van, és én még nem alszom.
Hallgatom a...
» Rónaságon
Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő,...
» Szerelem és nemes szív
Szerelem és nemes szív mindig egyek,
miként...
» Virág, virág, virág
Az ágyék és a mell a száj s az izgatott
kezek -...
» Vallomás
Ne sírj. Megduzzadt ajkaid
ne ráncold....
» Füredi emlék
E forrásnál töltém be a húsz évet,
Akkor itt...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Fehér rózsa
Halvány és szende vagy,
Mint gyönge rózsaszál,
...
» A távolból
Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Ha jönnél...
Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» Vilma emlékkönyvébe
Minden virágát életemnek,
Melyet még sorsom...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
» Kis lány dala
Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
|
