|
Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel viharzik elő. Hazajött
a kedves. Szemében hajnali csókunk
örömével s kora csillagokkal az ajka
között. Kislányt tanitott és
magával hozta fehér nevetését.
Hogy jött, jánosbogár riadt fénnyel
a sövény feketéjén, de már
elfullad lassan a kert s házunk
alól elúszik a csöndben. Madarak
mozdulnak álmukban a fán és gyöngén
sipognak felőle a holdra. Már én is
régóta csak róla énekelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi ez mit szívemben érzek?...
Mi ez, mit szivemben érzek,
S mit nem mondhat...
» Ah már egyszer engeszteld meg...
Ah már egyszer engeszteld meg
Kőkemény...
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Most
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom...
» Halott szók hona
Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami...
|
