Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel viharzik elő. Hazajött
a kedves. Szemében hajnali csókunk
örömével s kora csillagokkal az ajka
között. Kislányt tanitott és
magával hozta fehér nevetését.
Hogy jött, jánosbogár riadt fénnyel
a sövény feketéjén, de már
elfullad lassan a kert s házunk
alól elúszik a csöndben. Madarak
mozdulnak álmukban a fán és gyöngén
sipognak felőle a holdra. Már én is
régóta csak róla énekelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Felgyógyulásomkor Lázas álmaimban
Angyal szállá hozzám,
Egiektől...
» A mi háborúnk Fölsírásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós...
» Három hangra Három szerelem az életem.
Semmim sincs ezen...
» Őszi séta A felhők újra rózsaszínbe' játsznak
És újra...
» Helyek, szerelmek Nem leltem meg soha
helyem, hogy mondhatnám
...
» Elmúlt a nyár Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a...
|