|
Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel viharzik elő. Hazajött
a kedves. Szemében hajnali csókunk
örömével s kora csillagokkal az ajka
között. Kislányt tanitott és
magával hozta fehér nevetését.
Hogy jött, jánosbogár riadt fénnyel
a sövény feketéjén, de már
elfullad lassan a kert s házunk
alól elúszik a csöndben. Madarak
mozdulnak álmukban a fán és gyöngén
sipognak felőle a holdra. Már én is
régóta csak róla énekelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szó
Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» Vágy
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó...
» Kis jámbor
Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt...
» Korai még a konty nekem
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
» Nagynéha
Nagynéha emgem is tudnak szeretni
lány-arcú,...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
|
