|
Siess pásztor zöld mezőkről,
siess Thirzis völgyéhöz
's ha meg-látod, mond szivemről,
hogy ohajtoz szivéhöz.
Mond, hogy a' mit el-vitt tőlem,
hozza viszsza kedvemet,
mert ily kintsből ah! már érzem,
tréfát üzni nem lehet.
Még hajnalkor ki-sétálok
a' zöldellő erdőkhöz
's nála nélkül estig sirok
ülvén régi vizünkhöz.
Nints, a' ki a' tölgyfa mellé
állyon, hogy fel-keressem,
nints, ki hársfánkra fel-metzné
nevemet; nints kedvesem!
Most virágzó életemnek
sirva töltöm napjait,
disze helyett szerelmemnek
búmnak érzem nyilait
ah! a' mit el-vittél tőlem,
kérlek Thirzis! hozd viszsza,
másképp önkint kardra fekszem,
tudd meg! -- -- de tsak álmomba.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Korszerűtlen ének
Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» Szerelem
Tompán-derengő arcát, melyet alvó vágyai...
» Csak álmodtalak?
Beszíva Veszprém levegőjét,
reám borult a...
» Butter Flórián
Bazsarózsa-lugasban
ült a jó leány,
oldalánál...
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Vasuti történet
Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» A boldogság
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér...
» Szerelmes levél
A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» Szeress, ne kérdezd
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem...
» Szerelem
Szerelem...
Te bűvös arcú tündér!
Kinek...
» Alkonyatkor
appal az égről bő zuhatagban ömlik a fény.
Éjjel...
|
