Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te pillogatsz.
Ez az egy játszma kettőnk közt,amelyben
még alulmaradsz.
S ha majd pokolra szállunk mind a ketten, -
hogyha van pokol,
más forró tengerár dobálgat engem,
s téged más bugyor.
De lelsz a holtak terein helyettem
társat is talán...
Ne hagyj el, éljünk még mi ketten,
egymás oldalán.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A Matóczky udvarában A Matóczky udvarában
Nagy természet van a...
» Tűnődés Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
» Csüngője voltam Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» A néma lomb Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» Az elhagyott Csalfa volt hő esküvésed,
Változékony lenge...
» Lélekszirteken A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
|