Tied ez a márciusi hóvirág
az asztalodon.
S az a lángbaszökkenő vörös ház
a láthatáron, az élet fölött.
Tied az a fekete tó,
a fákkal szegélyezett,
hová a bolyongások erdejéből
egy titkos éjjel eljutunk.
Tied a törpék hosszú menete
s az az elnyugodott óriás,
akit letakart arccal, csöndesen
magamban cipelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az örömhez Öröm, te csalfa vendég,
Te lenge nád!
Mi ért...
» Ujkori románcz Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Hervadt rózsák Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Oh...! Oh boldogság! árnyas zöld lugas,
Mért borul rám...
» Nyári emlék De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» Szerelem ez? Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
|