|
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el az asszony,
Ha megcsapja a láng fuvalma,
Csókomtól váljék hervatagra.
Gyönyörben, kínban rámboruljon,
Piros hajnalból éjbe hulljon,
De lelkéből ezerszer áldja,
Kiért ily gyors a hervadása.
Keservet vélem elviseljen,
Szédüljön sötét sziklaszirten,
S ha életét e kéz megtörte,
Szeressen akkor is örökre!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha jönnél...
Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» A tökéletes szépségről
Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Megjöttél
Sárga fény ömlik, este lett.
Áprilisi szelíd...
» Mi ez mit szívemben érzek?...
Mi ez, mit szivemben érzek,
S mit nem mondhat...
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
|
