|
Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető szemmel, kéz a zsebben.
Lépteid ismert ritmusában,
Megtorpannék döbbenten, ijedten
A drága csodás látomásra.
Amíg a képed mélyembe hat
A kétely eloszlik bennem,
Ölelésre lendíted karom
Nevetve, sírva: testvérem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Pórleány
Tölgy alatt a dombon ültem,
Nyilt daloskönyv...
|
