|
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak a hajló keskeny ujjak,
Mikor búcsúzó kézfogás alatt
Egy percre összebújnak.
Az enyém - tüzes lüktető erű -
Beszél: "szeretnék gyónó csöndes este
Hajad közt hálni, míg lázasmohón
Ajk ajkat keresne.
S halántékodtól hófehér bokádig,
Mig mámorban remegve botorkálok,
Én simogatnék gyönyörű szemedre
Édes asszonyi álmot".
A percnek vége. Vakmerő ujjamról
Gyáva, remegő ujjaid leválnak.
A kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk
Mitől haloványak...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sakk-matt
Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései...
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» Ma reggel...
Ma reggel korán ébredtem fel
s kikergettem az...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Kezemben tartom a szivedet
Kicsi testvér, a kezemben tartom
a szívedet:...
» Kis jámbor
Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt...
» Keserű életem
Keserű életem sötét éjjelében
Tündöklő...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
|
