|
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak a hajló keskeny ujjak,
Mikor búcsúzó kézfogás alatt
Egy percre összebújnak.
Az enyém - tüzes lüktető erű -
Beszél: "szeretnék gyónó csöndes este
Hajad közt hálni, míg lázasmohón
Ajk ajkat keresne.
S halántékodtól hófehér bokádig,
Mig mámorban remegve botorkálok,
Én simogatnék gyönyörű szemedre
Édes asszonyi álmot".
A percnek vége. Vakmerő ujjamról
Gyáva, remegő ujjaid leválnak.
A kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk
Mitől haloványak...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelmes
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem,...
» Őszi séta
A felhők újra rózsaszínbe' játsznak
És újra...
» Minden ágon, minden bokron...
Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
» Egy úrilány portréja
Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,
karcsú...
» A csalfa szeretőnek megvetése
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Romantikus ősz
Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Szívemhez
Mi lelt megint
Szivem, te nyugtalan?
Ezer...
|
