|
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak a hajló keskeny ujjak,
Mikor búcsúzó kézfogás alatt
Egy percre összebújnak.
Az enyém - tüzes lüktető erű -
Beszél: "szeretnék gyónó csöndes este
Hajad közt hálni, míg lázasmohón
Ajk ajkat keresne.
S halántékodtól hófehér bokádig,
Mig mámorban remegve botorkálok,
Én simogatnék gyönyörű szemedre
Édes asszonyi álmot".
A percnek vége. Vakmerő ujjamról
Gyáva, remegő ujjaid leválnak.
A kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk
Mitől haloványak...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Őrzi egy néma óriás
Nem nyithatom fel koponyád,
nem vághatom föl...
» Fehér éjszakák
Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk...
» Ha látom arcát...
Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Bóldog óh ezerszer
Bóldog óh ezerszer a' szív,
A' ki olly...
» Szerelmetes ének Lindának
Neve nagyon pogány s kicsit hivalkodó,
De mivel...
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Mondd, mit ér
Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
» Gyöngy
Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
|
