Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves emlékem keserűn tolongó
gyöngye: mért a sors hogy ezen szerelmet
igy letapodta?!
Olly hatalmas volt igaz érzeményem,
hogy hidegséged közepette is csak
néha egy nyájas szavadat ki tudta
csalni, kegyetlen!
Messze vagy tőllem; megutálni mégis
bánatos szívem fogod-é? ha benne
ültetek (jajjal) deli gyilkosomnak
egy - Nefelejcset!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem is volt az Nem is volt az szerelem tán,
Játék, játék volt...
» Sétál a lyány Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
» Nem szerethet mindenki Fontos, hogy megtanuld: nem
szerethet téged...
» Egymásra lelt Egymásra lelt, s rögtön kevés lett
egymásnak...
» Ébredés Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt...
|