Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt alatt,
Leányka áll - nincs véle, csak
A néma gondolat.
De mit szívéből ajka hoz,
Az földi gerjelem:
Virág köríti homlokát -
Szivét a szerelem.
Szegényke fél, mint vész előtt,
Szemén nehéz bilincs -
Felnézni csak kétkedve mer;
Mert szent fohásza nincs.
Kis jámbor, hadd vigasztalón
Lelkedre zengenem:
Bizton tekints! i m á d k o z á s
A t i s z t a s z e r e l e m.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szemed íve Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Ha látom arcát... Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Sonett Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» Ne félj! Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Hogyha lelkem felleg volna... Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében...
» Kölyökkorom szerelmei kölyökkorom szerelmei
legelső tán ha Jutka...
» A legszebb gyöngy. Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Hogy mondjam el Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,
mint feslő...
» Hiába hideg a Hold Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
|