|
Szemeid szeretem, s ők, szánakozva,
tudván, hogy megvet s úgy gyötör szived,
feketébe öltöztek, s most kinomra
mint édes gyász vetik részvétüket.
S bizony, nem illik a nap ifju vére
jobban kelet szürke orcáihoz,
s az a telt csillag, komoly nyugat őre,
esténkre féloly dicsfényt sem poroz,
mint amennyire arcod dísze két
gyászoló szemed. Óh, gyászolna így
szived is, hisz a gyász teneked ék!…
Hordd mindenütt a részvét színeit,
s megesküszöm: a szépség fekete,
s rút, akinek nem tied a szine.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hazug szerelem győz le téged…
Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Bankó lánya
Ment ügetve sötét arcczal,
Csak előre...
» (Szűz arcád...)
Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Korszerűtlen ének
Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» Nem élek én tovább
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
|
