|
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több szerelmes verset nem ír" -
Minden papír el van bűvölve,
Titkos irással,
S ha örömmel vagy sírással rácsöppen kezem,
Felgyullad rajta a te képed mása.
Néha haragszom hogy az egész mindenség
Számomra egy csók gyűrűjébe szorult,
Hisz tágléptű bátor vándor voltam,
Utam mindenik fája más más színnel borult rám:
De lám sorsom seregei mind hozzád boldogultak,
Mint a szentek kik az Ur arcát pillantva megvakultak.
Büntetés ez - vagy megváltó csuda?
Nem tudom - de tudom te viszel el oda
Hová az egy-utam elküldetett:
Mert kezed és kezem közt nincs hézag ha érintesz,
Én mindig tudom mit akarsz ha intesz,
Mert eleven élet, nem holt határ jár köztünk.
Két boldog meteor olyan édesded jól összeütköztünk
Hogy egybeolvadván helyreütöttük az ős-bünt,
Az elszakadást.
Igaz - nem mást - csak szegény magunkat tüzeltük egybe,
De ki tudhassa az ilyen kis szerelmi zsarátnok melegén
Nem ég-e el egy nagy rőzse ősi átok!
S itt is, ott is, fűben, fában, csillagban, szívben,
Felcsillannak boldog barátok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Biztató a szerelemhez Szép asszonyom, a szerelem
Ötlettelen és ócska...
» Mese egy leányról Fényes bálon, farsang volt épen,
Csodáltam meg...
» Bolygó tüzek Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
» Szerelemdal Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» Primavéra Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra...
» Csak álmodtalak? Beszíva Veszprém levegőjét,
reám borult a...
» Végre! Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Tested kenyerén Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
» Az én szivem Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Aki magának él Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Szivem lázongott... Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes...
» Bujócska Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
|