Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több szerelmes verset nem ír" -
Minden papír el van bűvölve,
Titkos irással,
S ha örömmel vagy sírással rácsöppen kezem,
Felgyullad rajta a te képed mása.
Néha haragszom hogy az egész mindenség
Számomra egy csók gyűrűjébe szorult,
Hisz tágléptű bátor vándor voltam,
Utam mindenik fája más más színnel borult rám:
De lám sorsom seregei mind hozzád boldogultak,
Mint a szentek kik az Ur arcát pillantva megvakultak.
Büntetés ez - vagy megváltó csuda?
Nem tudom - de tudom te viszel el oda
Hová az egy-utam elküldetett:
Mert kezed és kezem közt nincs hézag ha érintesz,
Én mindig tudom mit akarsz ha intesz,
Mert eleven élet, nem holt határ jár köztünk.
Két boldog meteor olyan édesded jól összeütköztünk
Hogy egybeolvadván helyreütöttük az ős-bünt,
Az elszakadást.
Igaz - nem mást - csak szegény magunkat tüzeltük egybe,
De ki tudhassa az ilyen kis szerelmi zsarátnok melegén
Nem ég-e el egy nagy rőzse ősi átok!
S itt is, ott is, fűben, fában, csillagban, szívben,
Felcsillannak boldog barátok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Szerettem én, megtudtam én is Szerettem én, megtudtam én is
szerelmi kínok...
» Orgona Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Az ismeretlen Ada Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez,...
» A legszentebb csók Szálljon le az égnek
Magasságos kedve
Minden...
» Elment megint Elment régen.
S én menni, menni hagytam.
Elenge...
» Azoknak a szerelme Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Az én nótám Hajh, miért születtél
Magas palotába'?
Mért...
» Ha szomorú... Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy...
» Múlt Valaha, hogy a párom lettél,
most három éve...
» A bátortalan szerelmes Remény s kétség között epesztem
Édes kínok közt...
» Gliczerához Ammint barna szemöldökit
Dámonnak, Gliczerám!...
|