|
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több szerelmes verset nem ír" -
Minden papír el van bűvölve,
Titkos irással,
S ha örömmel vagy sírással rácsöppen kezem,
Felgyullad rajta a te képed mása.
Néha haragszom hogy az egész mindenség
Számomra egy csók gyűrűjébe szorult,
Hisz tágléptű bátor vándor voltam,
Utam mindenik fája más más színnel borult rám:
De lám sorsom seregei mind hozzád boldogultak,
Mint a szentek kik az Ur arcát pillantva megvakultak.
Büntetés ez - vagy megváltó csuda?
Nem tudom - de tudom te viszel el oda
Hová az egy-utam elküldetett:
Mert kezed és kezem közt nincs hézag ha érintesz,
Én mindig tudom mit akarsz ha intesz,
Mert eleven élet, nem holt határ jár köztünk.
Két boldog meteor olyan édesded jól összeütköztünk
Hogy egybeolvadván helyreütöttük az ős-bünt,
Az elszakadást.
Igaz - nem mást - csak szegény magunkat tüzeltük egybe,
De ki tudhassa az ilyen kis szerelmi zsarátnok melegén
Nem ég-e el egy nagy rőzse ősi átok!
S itt is, ott is, fűben, fában, csillagban, szívben,
Felcsillannak boldog barátok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Összhangzattan
Álmom álmodnak megfelel
és ez a baj és ez a...
» Bimbók
Tavaszodik. Gyönyörtől
Liheg az ébredő...
» Orgonafa
Orgonafa kék virága
kihajlik a kert aljára
Biró...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Minek szaladtok el...
Minek szaladtok el, ti szépek?
Te pillanat, te...
» Ha láttad volna...
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» Neked
Jöttél színarany éjnek
jöttél fekete...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» A mindenség szerelme
Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Szerelem
Míg egy ábrándos, kékszemü leánykát
Látok...
|
