|
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem megváltója!
Későn bár, de mégis eljött
Ez a rég várt, boldog óra.
Könnyes szemmel úgy elnézlek
Boldogságom mámorában...
Oh, hisz' már oly régen várlak,
Sűrű ködben, éjszakában!
Elcsüggedve hányszor hittem,
Hogy örökre vége, vége!
Minden nappal halványabb lett
Boldogságom reménysége.
Fájdalmamba elmerülve
Életúntan halni vágytam...
Oh hisz' már oly régen várlak,
Sűrű ködben, éjszakában!
S im' a hosszú éjszakára
Felpiroslott a szép hajnal,
Káprázatban úszik minden,
Telve színnel, telve dallal!
Fáradt pillám szinte fáj, ez
Elvakító napsugárban...
Oh hisz' már oly régen várlak,
Sűrű ködben, éjszakában!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hegyi beszéd
Hegytetőre szállok kedvesemmel.
Szárnyaink...
» Sohasem
Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Miért szépségedben magadat elbíztad?
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat...
» Múzsa
Mintha egy hajszálon függne az élet,
úgy várom...
» Elsõ szerelmemhez
Letûnt ifjúságom édes arany álma,
Hervadt...
» Dal
Ha virág lehetnék,
Nefelejccsé válnék:
Zöld...
» Az Öröm illan
Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép...
» A boldogság mi?
A boldogság mi? Önfelejtés,
Örvény fölött...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Nem szeretem, nem gyülölöm...
Nem szeretem, nem gyülölöm,
Nem keresem, nem...
» Hogy lehet
Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?
Hogy lehet...
|
