|
Hány szerelmes néz föl mélázva rátok,
Ti ragyogó, ti fényes csillagok!
S remélve, bízva fordulunk felétek,
Ha szenvedünk, ha a szívünk sajog.
Hányszor néznek vigaszt keresve, vádlón,
Csalódástól véresre sírt szemek;
És összetörve, tépelődve kérdjük,
Hogy van-e Isten ott mögöttetek?!
…Ah, hányszor száll a sóhajunk felétek:
Mért olyan bús az élet idelenn?…
S ti, fényes csillagok, ti csak ragyogtok
Titokzatosan, némán, hidegen…
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Nagynéha
Nagynéha emgem is tudnak szeretni
lány-arcú,...
» Mindent neked adok
Tied ez a márciusi hóvirág
az asztalodon.
S az...
» Te türelem, te jóság..
Te türelem, te jóság!
Te kedves, drága,...
|
