|
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a harmatos gyepen,
A madarak is tán azért dalolnak,
s az Isten is azért mondá talán:
ma szép idő legyen.
Azért kelt fel a nap is ilyen korán,
hogy csókolhassa azt a kis nyomot,
amely a bükkerdőig elvezet.
A bükkerdőbe már be sem tekint:
a bükkerdőben úgyis elveszett.
Azért esett ma harmat,
hogy merre jársz, parányi nyom legyen.
S legyen amit egy furcsa vándor
csókolgasson a harmatos gyepen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Vilma könyvéből
Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó:...
|
