|
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a harmatos gyepen,
A madarak is tán azért dalolnak,
s az Isten is azért mondá talán:
ma szép idő legyen.
Azért kelt fel a nap is ilyen korán,
hogy csókolhassa azt a kis nyomot,
amely a bükkerdőig elvezet.
A bükkerdőbe már be sem tekint:
a bükkerdőben úgyis elveszett.
Azért esett ma harmat,
hogy merre jársz, parányi nyom legyen.
S legyen amit egy furcsa vándor
csókolgasson a harmatos gyepen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hold a fák közt
A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan,...
» Amynt és Laura a fák között
Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Te vagy
te vagy a tüdőm
a levegőm
nélküled
...
» Virág és szerelem
Szélvész! el ne ragadd a szelíd fa virágait;...
» A bátortalan szerelmes
Remény s kétség között epesztem
Édes kínok közt...
» Evianne
Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
|
