|
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a harmatos gyepen,
A madarak is tán azért dalolnak,
s az Isten is azért mondá talán:
ma szép idő legyen.
Azért kelt fel a nap is ilyen korán,
hogy csókolhassa azt a kis nyomot,
amely a bükkerdőig elvezet.
A bükkerdőbe már be sem tekint:
a bükkerdőben úgyis elveszett.
Azért esett ma harmat,
hogy merre jársz, parányi nyom legyen.
S legyen amit egy furcsa vándor
csókolgasson a harmatos gyepen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha mennél hideg szélben
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten...
» Bimbók
Tavaszodik. Gyönyörtől
Liheg az ébredő...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Márvány a homlokod
Márvány a homlokod,
Szemed sötét zafirverem,
Aj...
» Szivem lázongott...
Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes...
|
