|
Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről mentünk haza,
S járt legelül, csuda hallgatagon,
A jegyző úrral Mária hugom.
A férfi szólt az erdő szélinél:
- Hallotta-é, kisasszony, mit beszél
Kettőnkről együtt a falu? - Tudom!
Sietve mondta Mária hugom.
A rozsvetés dűlőjin szólt megint:
- A szóbeszéd igaz lehetne mind,
Ha jönne vélem, - mindig egy úton...
- Igen! - felelte Mária hugom.
Mégegyszer szólt a szérüskert megett:
- Édes kis madaram! Fáradt lehet!
Adja a karját! - S ment hallgatagon,
Hozzásimulva Mária hugom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Gyere hozzám
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Te türelem, te jóság..
Te türelem, te jóság!
Te kedves, drága,...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Áldott kezek
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan...
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
|
