|
Ha a hitem meg nem tart téged
Fehér virágnak, aki voltál -
Asszony, esendő, árva lélek,
Mi lesz, mi lesz, mi lesz belőled:
Utszélre hullott liliomszál.
Arcod fordulhat már a napnak;
Kitárhatod vezeklő melled;
Kérő könnyeid omolhatnak;
Nem várhatsz soha már irgalmat,
Ha én akkor föl nem emellek.
Ne sirj, ne sirj, - igy szólok hozzád;
Nem érnek itt az esküvések.
Kivülem nincsen bizonyosság.
Kelj fel! törüld le könnyes orcád:
Az én hitem megtartott téged.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Minek szaladtok el...
Minek szaladtok el, ti szépek?
Te pillanat, te...
» Tele van a kert virággal...
Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» A csalfa szeretőnek megvetése
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már...
» Gyöngy
Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
» Vers III.
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Fohász örök szerelemért
Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
|
