|
Hol volt, hol-nem-volt ország
hol-nem-volt közepén
volt egy hol-nem-volt tölgyfa.
S a tölgyfa tetején
élt egy világszép leányka,
s egy világszép legény.
S mert égig ért a tölgyfa,
az égben laktak ők,
tükörfalú szobában
a két szép szeretők.
A tükrök visszaverték
rózsálló arcukat:
ezerré sokszorozták
ölelő karjukat.
Hol-volt, hol-nem-volt ország…
Ott élnek gondtalan,
örökös szerelemben,
örökké boldogan.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» Gyönge kézzel...
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Elfojtódás
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Az, ami fáj nekem
Az, ami fáj nekem,
Nem lakik a szívben,
Oly...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Hódolás
Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
|
