|
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S csak akkor szűnik ez a szerelem,
ha meghalok s hideg gödörbe tesznek.
S vajon akkor meg fog-e szűnni? Nem!
Ha szétszakad az agy s a szív s az ágyék
s az izomrostok mind szétomlanak,
rejtezve bennük meglapul a vágy még,
mely átömlött rajtuk mint tűzpatak.
Por és hamu leszek. Az idő malma
már csontjaimat is megőröli.
De él a föld folyója, rétje, halma
s égnek tovább az égbolt fényei.
Ők látták szemed tiszta fényét, látták:
hogy csókoltalak, hogy öleltelek!
A folyó meglassította folyását,
s ránk hajoltak a fák s a fellegek.
Ha már emberek szívében sem élek:
a fák, folyók, rétek és csillagok
még századokig egymásnak beszélnek
szerelemről, mely érted lobogott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hozzá
Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
» Ó, jer felém...
Ó, jer felém, ha szunnyadok,
Halkan,...
» Róza emléke
Itt legszomorúbb az ősz arcának hervadása:
Level...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» "Dunári valczer"
Húsz éves voltam. Oh de szép idő az!
Húsz éves...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» A szív
Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
Milyen...
» Anakreon XL. óda
A rózsák közt Cupido
Egy elrejtett méhecskét
Ne...
» A múzsához
Végzetes-vigasztalan halálok
Híradása titkos...
» Kivánsz ha szeretni...
Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
|
