|
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S csak akkor szűnik ez a szerelem,
ha meghalok s hideg gödörbe tesznek.
S vajon akkor meg fog-e szűnni? Nem!
Ha szétszakad az agy s a szív s az ágyék
s az izomrostok mind szétomlanak,
rejtezve bennük meglapul a vágy még,
mely átömlött rajtuk mint tűzpatak.
Por és hamu leszek. Az idő malma
már csontjaimat is megőröli.
De él a föld folyója, rétje, halma
s égnek tovább az égbolt fényei.
Ők látták szemed tiszta fényét, látták:
hogy csókoltalak, hogy öleltelek!
A folyó meglassította folyását,
s ránk hajoltak a fák s a fellegek.
Ha már emberek szívében sem élek:
a fák, folyók, rétek és csillagok
még századokig egymásnak beszélnek
szerelemről, mely érted lobogott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A bátortalan szerelem
Búsan rejti bánatos szivében
Lángszerelmét a hű...
» Levél
Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» A holdhoz
Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Vágy
Ami után kapkodsz, elvész,
amit elengedsz,...
» Meg ne itélj...
Meg ne ítélj a találkozásról,
Mely közöttünk a...
» Szív
A szivet nem lehet behunyni,
Szegény sziv,...
» Koncert
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem...
» Nem merek rádnézni
Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» Rhédey Catharina kis-aszszonyhoz.
Meg láta Ámor
Egy kis Leánykát, -
Szép, és...
|
