|
Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó szavakból
rebbenő könnyűségből
áttetsző-meleg-lüktető
világdarabnak
szép reggelnek
mosolyos délutánnak
életem el nem szakadó részének.
Fájdalmasan és izgatottan
mint egy Rodin szobor
bomlasz ki a ködből
egy világváros mélységeiből
zilált véletleneken át.
Az el nem szállt nyilak tömörségével zuhogok
feléd.
A boldogság fehér selyméből
adhat-e rád köntöst
karjaim feszülő íve.
A hideg magány zúzmaráz
és a sötétülő idő
mint egy híg hüllő gázol át rajtam.
Életünkből
boltozhatunk-e palotát
amelyben
szűrt fényű szemeid gyönyörű csendje világít?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hópelyhek
I.
Láttad a vágy tűzét szememben.
Láttál egy...
» Sonett
Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» Búcsú-strófák
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
» Kit egy szép leány nevével szerzett
Siralmas nékem idegen földen
Már...
» Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Hold a fák közt
A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan,...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» Gyere drága, ülj le mellém,
Gyere drága, ülj le mellém,
nézz hát a szemembe...
» Ha kék szemed ég volna
Ha kék szemed ég volna, úgy
Ránéznék...
» Nagyon szerelmes voltam beléd
Nagyon szerelmes voltam beléd,
Ezer hangú,...
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
|
