|
Egymásra lelt, s rögtön kevés lett
egymásnak ujj meg ujj
és kar meg kar, majd ajk meg ajk:
több kellett válaszul.
Földmély-lakó kis állatokként,
ha fény gyúl hirtelen,
hogy búna minden porcikánk
éjedbe, szerelem!
De kint és fönt maradunk egyre
s valami egyre hív.
Testünkben csillag-messzeségben
izzik a szív és a szív.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kialvó csillagok alatt
Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Elfogadlak
Ki vagy te, aki
visszafogtad futásomat?
Mért...
» Van olyan perc
Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja...
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» Miért szépségedben magadat elbíztad?
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat...
|
