|
Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán vétek szeretni is ma.
Az érzelgés most haszontalan holmi,
mikor az ember elméje s izma
meg kell, hogy feszüljön harcban egy jobb holnapért.
De mégse tűr meg bilincset az ösztön,
s muszáj tenéked arról beszéljek,
hogy a szemeid kék fénybe fürösztőn
rezzentik lelkem, s álmatlan éjek
sötétjébe gyakran belecsillan a hajad,
hogy piros ive ajkadnak, ha hallgat
dacosan, vagy ha mosolyra szépül,
kell és hogy ezt az ős, profán hatalmat,
mi észszerűtlen, vak törvénykép’ ül
a valómon, száz szent ige sem törheti meg.
S hogy kezed’ fogni (ó, nem simogatva,
de jó keményen, s érezve benne
a hitet, mely a harcos akaratra
"együtt megyünk“-öt bátran felelne)
gyönyörűszép volna: ezt is megmondom neked.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Anakreon XL. óda
A rózsák közt Cupido
Egy elrejtett méhecskét
Ne...
» Bolyongás
Éj van, csöndes, holdvilágos, hideg, késő őszi...
» Te türelem, te jóság..
Te türelem, te jóság!
Te kedves, drága,...
» Hozzá
Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Mese egy leányról
Fényes bálon, farsang volt épen,
Csodáltam meg...
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Klaviromhoz
Hozzád jövök, ha az öröm
Könnyeket rejt...
» A végén
Szótlanul nézlek és nem érzek semmit,
várok...
» Szerelemvágy
Szeretnék már szeretni újolag...
Mit ér a kert,...
» Szerelmes ajándék
Vers helyett szivesen szőnék ma lompos
szőnyeget...
» Magdolna vár
"Ne menj tovább. Hűs már az este.
Az utakon...
|
