Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből gyülölet,
Gúny lesz a sok szenvedésből,
De senki se tudja meg.
Nem tör az ki, csak belől dúl,
És a szivet bántja csak:
Mért szeretett, mért szenvedett,
Mért volt olyan balgatag?!
Tóth Kálmán aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Napszakokba és szerelembe Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
» Vágy Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Hódolás Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Nem nevezném egyébnek Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
|