Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből gyülölet,
Gúny lesz a sok szenvedésből,
De senki se tudja meg.
Nem tör az ki, csak belől dúl,
És a szivet bántja csak:
Mért szeretett, mért szenvedett,
Mért volt olyan balgatag?!
Tóth Kálmán aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az első szerelem Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Tea Az asztalomon arany szegélyű csésze.
Gőzök...
» Finale 1
A néma őszi tájra nézek.
Ajkam lezárt és...
» Nem félek én a városi uraktól... Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
|