|
Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s alá:
Ő az, ki a gyöngyéletet
Fennen magasztalá.
Nyomán ropog, sivít a hó
És a legény sohajt -
Gondolkodik, tiz éve hogy
Mikor telik be majd.
Kancsók között nem fútt a szél
Az átkozott tanyán,
Hol kedve gyúlt csillámruhák
És fürge mén után.
Lelkében visszavándorol
Kedvelt övéihez -
"Ha megkerűlök Erzsiből,
Beh szép menyecske lesz!"
Többé nem oly csipős az éj,
Hogy megbusitaná -
Fagyos bajszát simítja meg,
Vigan lejt fel s alá!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A rovás
"Kimozdult a kapufélfa, Bandi te!
Mi vágta föl...
» Csalfa sugár
Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem...
» Az elhagyott
Csalfa volt hő esküvésed,
Változékony lenge...
» A csermelyhez
Hová kis víz olyan sebessen,
Hová sietsz olyan...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Szerelmi történet
A telihold dühödten ébredt,
a téli ég tépett...
» Zikcene, zakcene, satöbbi
Rossz szívem és százszor rossz vérem
Dobog,...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Gyöngyvirág
Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Bankó lánya
Ment ügetve sötét arcczal,
Csak előre...
|
