|
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.
Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Vágyak
Úgy-e, most jól áll a hajam megint!
És úgy-e,...
» Az Öröm illan
Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép...
|
