|
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.
Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem merek rádnézni
Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Mindent neked adok
Tied ez a márciusi hóvirág
az asztalodon.
S az...
» F. E. kisasszony emlékkönyvébe
Amit vágyad kivánt,
Reményed esdve kért,
Megadt...
» Hazugság nélkül
Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
|
