|
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a férfi:
Mit nem adnék a boldogságért,
ha Izlandon most melletted lehetnék
a nagy mozdulatlan nap alatt
és megoszthatnám veled ezt a percet
ahogy osztozunk a zenén
vagy egy gyümölcs ízén.
Ugyanebben a bizonyos pillanatban
a férfi ott áll mellette Izlandon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A feredés
Nini, szemeim, ide nézzetek,
Ni, e kis...
» Emberi közelségből
A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Áldott kezek
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan...
» Boldogság és álom
Álmodban minket gyakran láttál,
Hogy együtt...
» Szerelem
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el...
» Vágy
Ami után kapkodsz, elvész,
amit elengedsz,...
» Szilvafa
Sokáig álltam, sokáig álltam
a szilvafák...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
|
