Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a férfi:
Mit nem adnék a boldogságért,
ha Izlandon most melletted lehetnék
a nagy mozdulatlan nap alatt
és megoszthatnám veled ezt a percet
ahogy osztozunk a zenén
vagy egy gyümölcs ízén.
Ugyanebben a bizonyos pillanatban
a férfi ott áll mellette Izlandon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sándor estéjén Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Lelkeknek egyessége Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy...
» Ahogy nyarakban Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű...
» Nem félek én a városi uraktól... Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Az első szerelem Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Finale 1
A néma őszi tájra nézek.
Ajkam lezárt és...
» Mennyasszony-koszorus.. Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Csak én Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
|