|
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a hattyú meghajtod nyakadat,
Szobor, ha volnál, mondanák reád:
Ugy szült téged egy ihlett pillanat.
Szép vagy, midőn mosolygsz s előtünik
Piros kis ajkad fehér fogsora:
Ha gyöngyvirágok rózsa kelyhiből
Fakadnának, az volna ily csoda.
Szép vagy, midőn bájid dicséretét
Kiváncsi félénkséggel hallgatod,
S a boldogság szemérmes bibora
Boritja el tündéri alakod.
De legszebb: ha megbántván engemet,
Esdőn könyörgsz, hogy ne vegyem zokon,
S jóság, mosoly, félénk szemérem és
Minden bűbáj egyesül arczodon.
Oh bánts meg gyakran, sokszor engemet,
Bár fáj e szív miatta - itt van, itt...
Csak lássam és élvezzem azután
Könyörgésednek csodabájait.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Múlt
Valaha, hogy a párom lettél,
most három éve...
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Szeretlek!
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
» Neked
Jöttél színarany éjnek
jöttél fekete...
» Bűztül üdült s füsttűl ürült tüzű szűzrül
Szűz! űzfűz fűlt bűz? - űzfűz füt, füstül ürült...
» Szerelem
Hadd nézzem édes arcodat,
a szigorút, a...
» Egy Csillag nevű ifjacskáról
Csillagom! oh bár ég vólnék mikor égbe...
» A kit szerettünk
A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
|
