|
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a hattyú meghajtod nyakadat,
Szobor, ha volnál, mondanák reád:
Ugy szült téged egy ihlett pillanat.
Szép vagy, midőn mosolygsz s előtünik
Piros kis ajkad fehér fogsora:
Ha gyöngyvirágok rózsa kelyhiből
Fakadnának, az volna ily csoda.
Szép vagy, midőn bájid dicséretét
Kiváncsi félénkséggel hallgatod,
S a boldogság szemérmes bibora
Boritja el tündéri alakod.
De legszebb: ha megbántván engemet,
Esdőn könyörgsz, hogy ne vegyem zokon,
S jóság, mosoly, félénk szemérem és
Minden bűbáj egyesül arczodon.
Oh bánts meg gyakran, sokszor engemet,
Bár fáj e szív miatta - itt van, itt...
Csak lássam és élvezzem azután
Könyörgésednek csodabájait.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kis lány dala
Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
» Boldog szerelem
Más a világ ábrázatja,
Másként látnak...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Szórakozott szerelmes.
Szerelmes ifjú, hő szivével
Mindég csak ott,...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Vígasztalás
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
» Szememet lehúnyom
Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» Szerettem én, megtudtam én is
Szerettem én, megtudtam én is
szerelmi kínok...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
|
