|
Ne hagyj el! Oh, ne vidd magaddal
A régtől várt tavaszt.
Számomra balzsam nincs legében,
Ha vele nem maradsz.
Hiába nyílnak, illatoznak
Az ibolyák nekem,
Ha őket a te kebeledre
Frissen nem tűzhetem.
Pacsirta, csalogány dalában
Mi gyönyört leljek én,
Mikor nem csendül a te hangod,
Legédesebb zeném?
Te vagy szivemnek napsugára,
Te üdvöm és hitem,
Ha elhagysz, minden oly sötét lesz,
Amilyen a szivem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem szerint
Szívem szerint szolgálom én az Istent,
hogy...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Szerelem
Szerelem...
Te bűvös arcú tündér!
Kinek...
» Elza
Elég csupán egy csöppnyi lábnyom
lépted nyomán...
» Hódolás
Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Ősszel
Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Ha rám tekintesz
Ha rám tekintesz és azt kérdezed:
"Szeretsz-e...
» Kincspalotám
Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
|
