|
Én menni kivánok,
Daru, gólya s a fecske ha megjön,
Távozni kivánkozom én
El, messze hazába honomból.
Vándormadarak közt,
Szivem, te a legkülönösbb vagy:
Elköltözöl enyhe tavasszal
És visszasietsz hideg ősszel!
Isten veletek hát, hűkeblü barátok,
Ti derék fiuk, és ti dicső nők!
Már szárnyaimat kifeszítem
És szállok versenyt a nappal,
Szél szárnyán, fellegek árján;
Ám hogy hova, merre? nem árulom el.
Oh, vajha ki tudna repülni szivem,
Mint egy fészekbül, e földről,
Hogy rám ne találjatok újra soha,
S én visszatalálni ne tudjak!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha mennél hideg szélben
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten...
» A boldogság mi?
A boldogság mi? Önfelejtés,
Örvény fölött...
» 9. Szerelmes üzenet.
Siess pásztor zöld mezőkről,
siess Thirzis...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
» A néma lomb
Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» Bűztül üdült s füsttűl ürült tüzű szűzrül
Szűz! űzfűz fűlt bűz? - űzfűz füt, füstül ürült...
» Ma
Ma mindenkinek mindent megbocsátok,
Az...
» Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» A boldogság
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér...
|
