|
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a gond, a bánat,
Mikor - az ég tudná, mióta -
Megint szivből nevetni láttak.
S mikor ujjongva, önfeledten
Kiáltottam neved a szélbe -
Ha láttad volna, hogy futottak,
Mint a pokol Isten nevére.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A bokréta elhervadott
A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Fiatal lány tavasszal
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép...
|
