Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a gond, a bánat,
Mikor - az ég tudná, mióta -
Megint szivből nevetni láttak.
S mikor ujjongva, önfeledten
Kiáltottam neved a szélbe -
Ha láttad volna, hogy futottak,
Mint a pokol Isten nevére.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Olyan a szerelem Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
» Bűvös, szép őszi ég vagy Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Két nyárfa Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem...
» Vallomás Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
|