|
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a gond, a bánat,
Mikor - az ég tudná, mióta -
Megint szivből nevetni láttak.
S mikor ujjongva, önfeledten
Kiáltottam neved a szélbe -
Ha láttad volna, hogy futottak,
Mint a pokol Isten nevére.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi...
» Este a Dunaparton
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
|
