|
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az ujjaim között e felleg hadd oszoljon -
szépségedért pirulsz, mikor szemem igéz?
A hajnal ugyanígy magára tűzpirost von -
szemérmes ösztönök! Égi szégyenkezés!
Könnyű fátylaiból a tündöklést kibontom,
e szépséget - hogy az isteneknek ragyogjon -
mennyben alkotta égi kéz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gyöngysor
Szonett, te drágakő, te antik
Gyöngysor, Reá...
» Sóhajok
Mióta meglátott szemem,
Éjszaka van a...
» Nagyok a szerelem kínjai, de nem szeretni nem lehet
Amennyivel egy szem köles parányibb
a...
|
