|
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam elfeledni
s mint örök vándor, ki megérkezett,
mult éveim súlyát levetni;
sorsomból életedbe térni,
onnan tovább sohase menni,
külön, magamnak nem is élni,
csak a szemedben, mosolyodban,
a melletted múló napokban;
a jóságodban megpihenni,
megfürödni tisztaságodban
s melegségedbe betemetni
szegény magános fázó életem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Szerelmes vers
Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.
Akárhogy...
» Tévedtem és tévedve
Tévedtem és tévedve
Láttalak,
Te, legkivántatób...
» Tündérmenet
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat...
» Szeretnék átölelni...
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva...
» Márvány a homlokod
Márvány a homlokod,
Szemed sötét zafirverem,
Aj...
|
