|
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam elfeledni
s mint örök vándor, ki megérkezett,
mult éveim súlyát levetni;
sorsomból életedbe térni,
onnan tovább sohase menni,
külön, magamnak nem is élni,
csak a szemedben, mosolyodban,
a melletted múló napokban;
a jóságodban megpihenni,
megfürödni tisztaságodban
s melegségedbe betemetni
szegény magános fázó életem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Én is drága, te is drága
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két...
» Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről
I.
Mikor Faludy György elment Bécs őszi...
» Édes érzés
Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Rejtsd el az örömöd
Azt hiszed, hogy jogod van örülni
És nem fáj...
» Harum dierum carmina
Kis cigaretta fátyla,
fátylas selyemködü...
» A csillagok szerelme
A vágyak hervadt levele
Tétova hull a földre...
|
