|
Azt hiszed, hogy jogod van örülni
És nem fáj senkinek sem a mosolyod?
Ha lelkedbe belezúg az áldás
És nyári szinek, szagok,
Fürdő nők teste, repülő utak,
S szökkenő léggömbök párás örvénye
Felárad szívedből, az agyadig kavarog és beleszédülsz:
És megszépül fehérré, könnyűvé minden,
Hogy a százmázsás mozdonyok rózsaszín
Szárnyakon szállnak a nap felé:
Félj, félj, mert az uccai cipőtisztító szívében
Mosolyod láttára felkísért a tegnapi
Dohos, avas szalonna-vacsora,
És akiket habzsolva felzabál a robot,
Átkozva gondolnak ellopott életükre
És nem értik a tavaszi szellőt,
És asszonyuk sorvadt, kiszáradt mellét a lila alkony alatt,
S a mennyei ezüst csengetyűszó sajgó agyukba vág:
Bújj, bújj a homályba, mint a szökött fegyenc, ha örülsz,
Vagy szemlesütve kérj bocsánatot a koldusoktól.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Élet szeretője
Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Nosztalgia
Látod ott azt a kis felhősóhajt?
A nap bíbora...
» Első szerelem
Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» Ébredj!
Az első napsugár kacagva
Szaladt a hómezőn...
» Vígasztalás
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
» Don Juan
Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
» Kivánsz ha szeretni...
Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
» A mi háborúnk
Fölsírásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós...
» Őrlegény
Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s...
|
