|
Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus fejem,
Lelkemre mintha galamb ülne,
Te édes képed megjelen.
A fényes álmok a tiéid
Azokat mind neked adom -
Álmodja bár a lelkem végig
Selyempárnán vagy kőpadon.
És álmodom selyemhajaddal,
Karod szeliden átölel...
De virrad. Ujra itt a hajnal.
Varázsos kép, búcsúzni kell!
Elűzlek, mint a nap az égről
A fényes hajnalcsillagot -
Habár a fájdalom terhétől
Napestig összeroskadok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A feredés
Nini, szemeim, ide nézzetek,
Ni, e kis...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Lenge szál volt...
Lenge szál volt hit- 's reményem
Az ábrándok...
» Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Ahogy nyarakban
Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű...
» Hadd maradjon sejtelemnek...
Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon...
» Szerelem
Míg egy ábrándos, kékszemü leánykát
Látok...
» Jer közel, édes...
Jer közel, édes! Így, az ölembe,
Szép fejedet...
|
