|
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám, hogy nekem, kinek még
Az ajka 's álla táján
Csak most mohodzik a' szőr,
Szerelmet énekelni
Nem kéne, 's azt se tudni
Mi fán terem ez érzés.
Ki tudna lyányainknak
Kedvekbe járni mindég?
Az ő eszek forog mint
Szent György Havában a' nap!
Az ősz Anákreonnak
Hattyú haját nevették,
'S most én belém akadnak,
Hogy nem vagyok korossabb.
Kár volt Anákreonnak
Nem én időmben élni;
Kár volt, hogy én az ő szép
Korába nem születtem;
Mint illenénk cserélve
Gúnyolgató de még is
Szerette Szépjeinkhez!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az is álom volt talán?
Csendes éjben, nyári éjben
Csillagodtól...
» Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
» Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Szerelem
Tompán-derengő arcát, melyet alvó vágyai...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Hozzá
Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
» Sonett
Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Elsõ szerelmemhez
Letûnt ifjúságom édes arany álma,
Hervadt...
|
