|
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy se: járva, állva, fekve
Csak téged fest a látások ecsetje.
Ahogy ülsz békén. Ahogy lassu ivben
Karod mozditod lágyan és szeliden,
Kibomlott hajad igazitod hátra.
Szép szád hallgat, mint mesebeli rejtek.
Aztán fáradtan a kezed leejted.
Mint kinyilt nárcisz hull piros ruhádra.
A toronyóra kondul: kettő... három...
Aludni kéne... S gyűrt-vetett párnámon
Behunyt szemem az álmot fájva várja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vers cim nélkül
Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni,...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» Lili... lili... liliom...
Lili... lili... liliom,
Zenebona, milliom,
Nyug...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
|
