Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
SzerelmesLevél.hu fejléc




Főoldal » Szerelmes versek » Férfi és nő » Magyar költő a XVI. században

Magyar költő a XVI. században

Szerző: Kálnoky László


Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél; nehéz fejem búsan darvadozik;
harsányhangú madár vígan kiáltoz itt,
de búm nem változik.
Sem penig, ha est jön, világ borultában,
mikor álmatlanul az Duna martjában,
távol pitymallatnak sanyarú vártában,
ülök az éjtszaka csillagos sátrában.
Néked mit vétettem, hogy már nem akarod
szerelmem? Mást ölel téjszín fehér karod;
hajad szép függönyét most másra takarod.
Én fene mándrucnak fogait kiállom,
csatákban véremnek hulltát nem sajnálom
s gyenge lány miatt lesz keserű halálom.


Küldd el ezt a verset szerelmednek!

Neved:
E-mail címed:
 
Címzett neve:
E-mail címe:

Üzeneted:





További versek honlapunkról:

» Külön világban
Külön világban és külön időben éltél, be messze...
» Szerelem
Megszűnt a tér: nincs "messze", nincsen...
» Dal decemberben
Szép szeretőm itt a kék december, elrepül a...
» A Csók-csatatér lovagjai
Csók-csatatéren minden éjjel, Mikor már sok a...
» Imádlak, mint az éj fekete boltozatját...
Imádlak, mint az éj fekete boltozatját, óh,...
» Így szaladsz karjaimba
Két szegény karomat kinyujtom Száz mértföldre....




Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten. Feliratkozás a hírlevélre!



Minden jog fenntartva © 2019, www.szerelmeslevel.hu | Jogi nyilatkozat | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info(kukac)szerelmeslevel.hu