Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.
Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.
Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába,
Ne csalj, színek és fények orgiája!
Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot,
Én akkor is még múltak májusában
Emlékek orgonáit tépve járok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Háladatlanság Hazudság, amit írtam
Lánykák szerelmiről:
Ők...
» Reggeli Séta Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» Lelkeknek egyessége Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy...
» Egy úrilány portréja Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,
karcsú...
» Tószunnyadó Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Mert szemben ülsz velem … Mert szemben ülsz velem s csak a te arcod...
» Amit csinálunk Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
|