|
Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.
Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.
Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába,
Ne csalj, színek és fények orgiája!
Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot,
Én akkor is még múltak májusában
Emlékek orgonáit tépve járok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem szeretem, nem gyülölöm...
Nem szeretem, nem gyülölöm,
Nem keresem, nem...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Ha látom arcát...
Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Egy szőke leánynak
Lányka téged úgy kisérjen
A szerencse...
» Halászlegény dala
Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Nagyok a szerelem kínjai, de nem szeretni nem lehet
Amennyivel egy szem köles parányibb
a...
|
