|
Elment régen.
S én menni, menni hagytam.
Elengedtem kezét
Búsan és boldogan.
Hadd járja életét
Szolgáló, szerető,
Elhívott asszonykép
Más férfi oldalán.
Nekem csak ragyogjon,
Számomra maradjon
Trónon királyleány.
S apródja maradjak,
Igrice maradjak
Trónjának küszöbén -
Költője, látója,
Zengője, mondója
Én.
Királylánynak akartam -
Aki néha feláll,
Lejön lassan a trónja lépcsején,
Fejemre teszi nyugtató kezét:
Szép volt, poétám, ma az esti ég,
S szép a szívedből szakadt költemény.
S míg mondja ezt,
Szemében ritka könny és ritka fény.
És könny és fény enyém.
Enyém a visszhang ajándék-szava.
Ennyit akartam én.
Királylánynak akartam,
Ki néha rámtekint
S akinek én szolgálok
Magam módja szerint.
Királylánynak akartam -
És sok-sok év után
Tenger gondja közül
Tenger gondom közé
Egy hétre elszegődött
Mint "szolgálóleány".
Bánatom s betegségem
Terhét vállára vette,
Öreg szülémet szépen,
Kézenfogva vezette.
Meleg szívvel suhant
Hideg szobákon át:
Szította itt egy hétig
A düledező tűzhely
Haldokló parazsát.
Feslett kabátomon
Titkon öltögetett,
Amit kerülni vágytam:
A szürkeségben társam,
Hamupipőkém lett.
Sorsunk rémeivel
Némán viaskodott,
Erőn felül -
Halkan beszélt,
Mosolygott, mint az angyalok, -
És szenvedett belül.
A gondok tengerével
Csak a türelme nőtt -
S én mégis csak kerestem,
Nyugtalanul kerestem
Magamat s Őt.
Aztán letelt a hét,
Az együtt-szürke hét
A szívünk Hamupipőke-hete.
Kigördült árva udvarunkból,
S kigördülőben már
Csupa csillagot szórt a szekere.
Aranypor kavargott nyomán.
Elment megint.
Most messze van.
S megint királyleány.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A Csók-csatatér lovagjai
Csók-csatatéren minden éjjel,
Mikor már sok a...
» Az Öröm illan
Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép...
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» Élet szeretője
Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Ballada a hajdani hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma,...
» A liljomok rondója
A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
» Kedves
Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
ála...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» És egy mosoly
Az éj sohase teljes
Higgyétek el ha mondom...
» Meghitt beszélgetés a verandán
Csodálatosan békés délután.
Benne van teljes...
» Könnyű
Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» Mert túlságosan akarlak
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Rónaságon
Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő,...
» Azért, mert
Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy...
» Az áhitott csömör
Csak egyszer, csak egyszer
Rakhatnék elébük...
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
|
