|
Elment régen.
S én menni, menni hagytam.
Elengedtem kezét
Búsan és boldogan.
Hadd járja életét
Szolgáló, szerető,
Elhívott asszonykép
Más férfi oldalán.
Nekem csak ragyogjon,
Számomra maradjon
Trónon királyleány.
S apródja maradjak,
Igrice maradjak
Trónjának küszöbén -
Költője, látója,
Zengője, mondója
Én.
Királylánynak akartam -
Aki néha feláll,
Lejön lassan a trónja lépcsején,
Fejemre teszi nyugtató kezét:
Szép volt, poétám, ma az esti ég,
S szép a szívedből szakadt költemény.
S míg mondja ezt,
Szemében ritka könny és ritka fény.
És könny és fény enyém.
Enyém a visszhang ajándék-szava.
Ennyit akartam én.
Királylánynak akartam,
Ki néha rámtekint
S akinek én szolgálok
Magam módja szerint.
Királylánynak akartam -
És sok-sok év után
Tenger gondja közül
Tenger gondom közé
Egy hétre elszegődött
Mint "szolgálóleány".
Bánatom s betegségem
Terhét vállára vette,
Öreg szülémet szépen,
Kézenfogva vezette.
Meleg szívvel suhant
Hideg szobákon át:
Szította itt egy hétig
A düledező tűzhely
Haldokló parazsát.
Feslett kabátomon
Titkon öltögetett,
Amit kerülni vágytam:
A szürkeségben társam,
Hamupipőkém lett.
Sorsunk rémeivel
Némán viaskodott,
Erőn felül -
Halkan beszélt,
Mosolygott, mint az angyalok, -
És szenvedett belül.
A gondok tengerével
Csak a türelme nőtt -
S én mégis csak kerestem,
Nyugtalanul kerestem
Magamat s Őt.
Aztán letelt a hét,
Az együtt-szürke hét
A szívünk Hamupipőke-hete.
Kigördült árva udvarunkból,
S kigördülőben már
Csupa csillagot szórt a szekere.
Aranypor kavargott nyomán.
Elment megint.
Most messze van.
S megint királyleány.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bűztül üdült s füsttűl ürült tüzű szűzrül
Szűz! űzfűz fűlt bűz? - űzfűz füt, füstül ürült...
» Gyere hozzám
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg...
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» Te kis virág...
Te kis virág, kit ő tépett le nékem,
Már...
» Az elhagyott
Csalfa volt hő esküvésed,
Változékony lenge...
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
» Virágnyelv
Virágnyelv ez is: ehelyett "Imádlak!"
azt...
» Ballada a hajdani hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma,...
» Amornak fáklája
Amornak fáklája,
Szerelem' példája,
Hivségnek...
» Van olyan perc
Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja...
» Szerelmes vers
Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.
Akárhogy...
» Megtartalak
Ha a hitem meg nem tart téged
Fehér virágnak,...
» Mikor az uccán átment a kedves
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek...
» Szememet lehúnyom
Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» Hozzá
Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Hogyha lelkem felleg volna...
Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében...
» Piano
Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
|
