|
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már szívedet.
Nincs helyed buzgóságomnál,
Mert megszegted hitedet.
Menj annak nyögni ölében,
Kinek leltél szerelmében
Édesb kellemetességet,
Mint nálam, gyönyörűséget.
Nem bízom színre magamat
Ezután, ha szeretek;
Láng gerjessze fel lángomat,
Különben nem éghetek.
Még kék szemeknek sem hiszek,
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
Kedvesek, míg csergedeznek,
S a lehelettel enyésznek.
Legalább e hasznát veszem
Megcsalt szeretetemnek;
Noha többet érdemlettem -
De ez elég szívemnek.
Te pedig, ha jut eszedbe,
Melly változó vagy szívedbe.
Pirulj; s felejts el engemet. -
Háláld ezzel hivségemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Két nyárfa
Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Örömöm és örömöd
Örömöm és örömöd
mint két hó-angyal...
» Szeress, ne kérdezd
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem...
» Látogatók
A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» Virágot szedtünk
Virágot szedtünk mezőn és dombon
Új tavasz-szell...
» Piros tüzből...
Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből...
» Hideg asszony
Ha százszor szép is, nincs igézet
A hideg...
» Azt mondod...
Azt mondod: egy őrangyalt ád az Isten
Minden...
» A szerelmes
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem,...
» Találkozás...
Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
» Őszülő erdők rettegése
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben,...
|
