|
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már szívedet.
Nincs helyed buzgóságomnál,
Mert megszegted hitedet.
Menj annak nyögni ölében,
Kinek leltél szerelmében
Édesb kellemetességet,
Mint nálam, gyönyörűséget.
Nem bízom színre magamat
Ezután, ha szeretek;
Láng gerjessze fel lángomat,
Különben nem éghetek.
Még kék szemeknek sem hiszek,
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
Kedvesek, míg csergedeznek,
S a lehelettel enyésznek.
Legalább e hasznát veszem
Megcsalt szeretetemnek;
Noha többet érdemlettem -
De ez elég szívemnek.
Te pedig, ha jut eszedbe,
Melly változó vagy szívedbe.
Pirulj; s felejts el engemet. -
Háláld ezzel hivségemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» Szép vagy...
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Merengés
Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» Tizenkét vallomás, utószóval
Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Halászleány dala
Balatonba hálót vetek,
De halat nem keríthetek.
...
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Klaviromhoz
Hozzád jövök, ha az öröm
Könnyeket rejt...
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
|
