|
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már szívedet.
Nincs helyed buzgóságomnál,
Mert megszegted hitedet.
Menj annak nyögni ölében,
Kinek leltél szerelmében
Édesb kellemetességet,
Mint nálam, gyönyörűséget.
Nem bízom színre magamat
Ezután, ha szeretek;
Láng gerjessze fel lángomat,
Különben nem éghetek.
Még kék szemeknek sem hiszek,
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
Kedvesek, míg csergedeznek,
S a lehelettel enyésznek.
Legalább e hasznát veszem
Megcsalt szeretetemnek;
Noha többet érdemlettem -
De ez elég szívemnek.
Te pedig, ha jut eszedbe,
Melly változó vagy szívedbe.
Pirulj; s felejts el engemet. -
Háláld ezzel hivségemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Rózsák a rácson
Megyek a utcán, a villasoron,
tűzvész dühe csap...
» Ha rám tekintesz
Ha rám tekintesz és azt kérdezed:
"Szeretsz-e...
» Bársonyodba öltözöm
Megismerem, ha rám hull az árnyék,
Ha mögöttem...
» A boldogság titka
Ha életem csordultig tele rosszal:
boldogságom...
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Mesélgetek az erdőmnek
Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
» Kezemben tartom a szivedet
Kicsi testvér, a kezemben tartom
a szívedet:...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Könyörgés
Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél...
» Álmomban
Álmomban, Kedves, hosszú folyosókon
kétségbeesve...
» A holdhoz
Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
|
