|
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat iszik.
Apró csillagos éjtündérek
a szívemet hozzád viszik.
Parányi szekérre fektetik,
pihék, mohák közé, puhán,
befödik zsenge nefelejccsel
s lehelnek rá éjfél után.
Húzzák lassú, nyüzsgő menetben
- szemükben harmat, áhitat -
csigák s iszonyú nagy füvek közt,
a sárga holdvilág alatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tévedtem és tévedve
Tévedtem és tévedve
Láttalak,
Te, legkivántatób...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Madár csőrében virág
Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e...
» Szivem lázongott...
Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes...
» Emlékszel? Mire?
A perc után, a lobbanás után,
a fényszárnyak, a...
|
