|
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat iszik.
Apró csillagos éjtündérek
a szívemet hozzád viszik.
Parányi szekérre fektetik,
pihék, mohák közé, puhán,
befödik zsenge nefelejccsel
s lehelnek rá éjfél után.
Húzzák lassú, nyüzsgő menetben
- szemükben harmat, áhitat -
csigák s iszonyú nagy füvek közt,
a sárga holdvilág alatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Evianne
Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Meg ne itélj...
Meg ne ítélj a találkozásról,
Mely közöttünk a...
» Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
» S. M. kisasszonynak
Szeretem a tavasz kedves kis virágát,
A szerény...
» Nem szeretem, nem gyülölöm...
Nem szeretem, nem gyülölöm,
Nem keresem, nem...
» Csillagod föl nem kél
Az alkonyati keresztútnál
liturgia ez: némán...
|
