|
Sokáig álltam, sokáig álltam
a szilvafák árnyékában,
sokáig éltem, sokáig éltem
tested takaró melegében.
Azt akarod most, hogy elégjen
testem a tested bőr-melegében?
Azt akarod, hogy megfagyjak
óriás árnyékában a Napnak?
Aztán azt akarod, hogy elégjen
testem a Napon, a meztelen réten?
Aztán azt akarod, hogy egy este
testem a tested levesse?
Kertedben állok, hullik a szilva,
meg vagyok én már nagyon szorítva,
ha a melegben, ha a hidegben,
de az veszít el, akit szerettem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Ma reggel...
Ma reggel korán ébredtem fel
s kikergettem az...
» A sonetto
Hespériának szent virányain
Hallám az ifjút...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Primavéra
Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Dal
Amíg te nem szűnsz
Szeretni engem,
A bú is...
» Szerelmi történet
A telihold dühödten ébredt,
a téli ég tépett...
|
