A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári éjek üde harmata
Meg nem szépíti sáppadó szinét.
Könnyek táplálják a szerelmet is,
De édes könnyek lassú permetegje,
Minőt boldogság - túláradva - sír!
Ó kedvesem! Szemed derült egéből
Ne harmatozzék más könyű soha!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Emberi közelségből A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Halászleány dala Balatonba hálót vetek,
De halat nem keríthetek.
...
» Őrlegény Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s...
|