|
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom.
Bennem a szomorúság tengere sírva árad
S ha visszafut, otthagyja fanyar, bús ajkaimon
Maró emlékezetét keserű iszapjának.
Kezed hiába csúszik alélt keblemen tova,
Amit keres, barátnőm, marcangolt hely, üres rég,
Széttépte azt az asszony vad karma, éhes foga,
Óh, ne keresd a szívem, az állatok megették.
Palota volt a szívem s a tömeg befertőzte,
Most benne orgiáznak, gyilkolnak, civódnak ott.
Meztelen kebled körül parfüm szálldos felhőzve.
Lelkek kemény korbácsa, óh Szépség. Te akarod.
Lobbantsd fel ünneppiros lángjával tűzszemednek
A rongyokat, amiket a rablók itt feledtek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelmek tolonganak
A szerelmek tolonganak
A színevesztett...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
» Az ismeretlen Ada
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez,...
» Az arany park
A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig:...
» Midőn szerelmünk...
Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» A lantjáról
Akartam Atreusnak
Vitéz két magzatit,
Akartam...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Én is drága, te is drága
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két...
|
