|
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom.
Bennem a szomorúság tengere sírva árad
S ha visszafut, otthagyja fanyar, bús ajkaimon
Maró emlékezetét keserű iszapjának.
Kezed hiába csúszik alélt keblemen tova,
Amit keres, barátnőm, marcangolt hely, üres rég,
Széttépte azt az asszony vad karma, éhes foga,
Óh, ne keresd a szívem, az állatok megették.
Palota volt a szívem s a tömeg befertőzte,
Most benne orgiáznak, gyilkolnak, civódnak ott.
Meztelen kebled körül parfüm szálldos felhőzve.
Lelkek kemény korbácsa, óh Szépség. Te akarod.
Lobbantsd fel ünneppiros lángjával tűzszemednek
A rongyokat, amiket a rablók itt feledtek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ezer alakban rejtőzhetsz
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Szemrehányás a tengernek
Vagy adtál volna viharos erőt
Mely mólót...
» Donna Paula
Donna Paula, büszke nagyon,
Harminchárom őse...
» Szerelmes vers
Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.
Akárhogy...
» Sohasem
Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» A feredés
Nini, szemeim, ide nézzetek,
Ni, e kis...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Csak hagyjatok!
Csak hagyjatok, hagyjatok
Állni magamba’,
Csak...
|
