|
Halványodva kerűlsz Klárika! engemet,
mint a' szarvasünő, melly veszedelmeket
vélvén lenni nyomában,
réműltt annya megé szalad.
Mert ammint kiszökik csipketanyáibúl
a' gyík, 's a' ligeten átsuhog a' tavasz,
félénk szíve azonnal
elhal, 's térgyei rengenek.
Ám én nem keresem véredet ontani,
mint a' farkas ezét. Szűnny meg anyád utánn
síránkozni! Az érett
szűzhöz férjfiak illenek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Erdőben
Nincs: vége és többé soha -
Mint sziklakőre a...
» Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi...
» A lantjáról
Akartam Atreusnak
Vitéz két magzatit,
Akartam...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Gyöngysor
Szonett, te drágakő, te antik
Gyöngysor, Reá...
|
