|
Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad szüntelen,
hogy teljes szépet emeljen a rím,
s elvérzik a női tekinteten
s a mennybolt tétlen népein:
szívem meghódol a harmat előtt,
mely szunnyad örökre, s látja fenn
a tétlen csillagokat, meg őt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Összhangzattan
Álmom álmodnak megfelel
és ez a baj és ez a...
» Ujkori románcz
Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Nagy tengerzúgását
Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos...
» Livia
Én néma lányom, titokzatos szépem,
Bús idegen a...
» Fiam lelke
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
» Alkonyatkor
appal az égről bő zuhatagban ömlik a fény.
Éjjel...
» Szerelmes vers
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több...
|
