|
Az elsötétülő szobák
Lázas, mély bánatát ki érti?
A fények bús eltávozását
Megérti nő, vagy érti férfi?
Ki hallja a növő homály
Egyhangú dallamát zokogni,
Az elvérzett szívnek halálát
Ki érzi fájón illatozni?
Négy szürke konok fal között
- Ott nem szólt zongora, se ének -
Fehér simitását ki érzi
Az alkonyat szép, lágy kezének.
Ájult sirással ki zokog...
Ha vaksötét már a szobája,
S a szél a fehér csipkefüggönyt
Némán befelé fújdogálja...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi ez mit szívemben érzek?...
Mi ez, mit szivemben érzek,
S mit nem mondhat...
» Szerelmes Ének
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Közelebb hozzád
Egy régi kép most lelkembe tolul,
Szünetlenül,...
» Dal
Ha virág lehetnék,
Nefelejccsé válnék:
Zöld...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Fehér rózsatő virága
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Korszerűtlen ének
Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» Tündérmenet
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat...
» Háladatlanság
Hazudság, amit írtam
Lánykák szerelmiről:
Ők...
|
